Vannak zeneszerzők, akik rengeteget utaztak – mint Mozart, vagy Liszt –, de Beethoven nem tartozott közéjük. Bonnban született, majd huszonegy évesen Bécsbe költözött, hogy Haydntól tanuljon, és Waldstein gróf elhíresült szavaival „átvegye Mozart lelkét Haydn kezéből”. Haláláig ritkán és csak rövid időre hagyta el a császárvárost. Nem járt a korszak európai nagyvárosaiban, Itáliában, Párizsban, vagy Londonban, de még a német Berlinben sem.

1800. május 7-é azonban, egy hónappal első szimfóniájának bécsi bemutatóját követően, Ludwig von Beethoven a Várszínházban adott kamarahangversenyt. Ezért döntött úgy a Budavári Önkormányzat a budavári fellépés 200. évfordulóján, hogy helyreállítja a háborúban elpusztult emléktáblát a Várszínház falán és minden évben azon a helyen és napon emlékhangversennyel idézi fel Beethoven géniuszának emlékét. A koncertből közben fesztivál terebélyesedett – a Beethoven Budán Fesztivál.

Kedves Zeneszerető Közönség!

Beethoven életében fiatalkorától kezdve nagy szerepet játszottak a magyarok. Már első előfizetői között szerepelnek magyar arisztokraták. Mivel Beethoven sűrűn és szívesen látogatta a bécsi magyar nemesek előkelő otthonait, a főúri kastélyokban korán megismerték és megszerették Beethoven zenéjét. Közismert, hogy a zeneköltő Magyarországhoz fűződő kapcsolatában elsősorban a Brunszvik család játszott meghatározó szerepet. Talán ennek is volt szerepe abban, hogy a császárvárost viszonylag ritkán elhagyó zeneszerző több alkalommal is látogatást tett, sőt hangversenyeket adott Magyarországon.

Beethoven magyarországi útjaival a nemzetközi és hazai viszonylatban is sokat foglalkoztak a kutatók: hiteles dokumentumok támasztják alá, hogy az első az 1796-os pozsonyi fellépés volt, és szintén köztudott, hogy 1807. szeptember 13-án Kismartonban volt a C-dúr mise ősbemutatója a szerző vezényletével. Ám kevésbé közismert, hogy József nádor felkérésére Beethoven 1800. május 7-én szonáta hangversenyt adott a Budai Teátrumban. A koncert 200. évfordulóján a Budavári Önkormányzat emléktáblát állított a Várszínház falán és emlékhangversenyt tartott. Ezt követően minden évben ugyanazon a helyen és időpontban kiváló művészek – többek között Lantos István, Malcolm Bilson, Bogányi Gergely, Várjon Dénes, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Vásáry Tamás, vagy a fiatalabb zongoristák közül Szilasi Alex, Balog József és Balázs János – hangversennyel emlékeztek arra, hogy Beethoven itt járt Budán. 2010-től az emlékhangversenyek több napos fesztivállá bővültek, ahol minden évben különlegességekkel várjuk a Beethoven rajongókat.

Szóló zongoraestek, különböző kamaraformációk és zenekari művek mellett műfaji kísérletezésekre is felkértük a legkiválóbb jazzmuzsikusokat. Oláh Kálmán, Vukán György, Szakcsi Lakatos Béla, Balázs János és Lajkó Félix és mások mellett két éve a Sárik Péter trió készített nagysikerű Beethoven feldolgozásokat. Idén a népszerű jazz gitárost, Juhász Gábort kértük fel, hogy triójával egy klasszikus Beethoven-darabot adjanak elő saját értelmezésükben május 5-én a Várkert Bazárban.

Tavaly első alkalommal fiatal előadóművészek ösztönzésére kadenciapályázatot írtunk ki, amelyen zongoraversenyekhez vártunk mai variációkat. A nagy siker hatására idén a hegedűművészeket kérjük, hogy alkossanak újabb kadenciákat, amelyek közül a legjobbakat a közönség is megismerheti a május 3-i nyitóhangversenyen. A nyitókoncert második részében egy teljes egészében ritkán hallott művet ad elő a Dohnányi Zenekar és a Purcell Kórus Hollerung Gábor vezényletével. Brunszwick Ferenc gróf közbenjárására Beethoven a Pesti Német Színház megnyitójára (1812) megzenésítette a híres színházi költő Kotzebue magyar vonatkozású művét, az István királyt.

Egy másik különleges, magyar vonatkozású kapcsolatra május 4-én Érdi Tamás zongoraestje világít rá: Beethoven szonátái mellett Liszt művei szólalnak meg, aki élete végéig első számú mentorának tartotta Beethovent – bár a híres történet, amely szerint a Bécsbe érkezett ifjú tehetséget, a tizenegy éves Lisztet első koncertje után az agg mester homlokon csókolta volna, valószínűleg csupán legenda. Az viszont szinte biztos, hogy Liszt a koncertet megelőzően játszott Beethovennek, aki nehezen állt kötélnek, mert ki nem állhatta a csodagyerekeket, de a kis magyar zongorista játéka lenyűgözte őt is. Liszt egész életében különös figyelmet szentelt Beethoven örökségének: nemcsak rengeteget játszotta a műveit, de zongoraátiratot készített az összes szimfóniából, valamint az ő kezdeményezésére és adománya nyomán indult az a gyűjtés is, amelyből a bonni Beethoven-emlékmű megvalósult.

Beethoven zenéje nemcsak Lisztre hatott óriási erővel. Az idei fesztivál egy másik szerzőt is Beethoven mellé állít egy koncert erejéig, aki életében is örömmel állt volna a bonni mester mellé. Schubert harmincegy éven át élt szinte Beethoven szomszédságában, és a nála egy generációval idősebb mester – akit viszont csupán egyetlen évvel élt túl – iránt érzett rajongása nem ismert határokat. Első nyomtatásban megjelent művét Beethovennek ajánlotta, a legenda szerint eladta könyveit, hogy ott lehessen a Fidelio bemutatóján, a fáklyavivők egyike volt Beethoven temetésén és életének egyetlen szerzői estjének a dátuma – 1828. március 26. – sem véletlenül esett Beethoven halálának első évfordulójára. De a történeteknél még fontosabbak a művek, amelyek közül számos magán viseli Beethoven ihletését – és azok a dalok, amelyeket számos esetben azonos szövegre készített a két bécsi mester. Beethoven és Schubert dalainak világába május 6-án, szombaton méltán elismert szoprán énekesnő Kolonits Klára és Ránki Fülöp (Graf fortepianón) kalauzolnak el bennünket.

A zenei zsenik minden irányban hatnak egymásra. Az idei fesztiválon nemcsak azt ismerhetjük, meg, hogyan hatott Beethoven kortársaira, hanem azt is, hogy a nagy előd, Bach variációi miként inspirálhatták őt. Kelemen Barnabás, Maxim Rysanov és Kokas Dóra vonóstriója Bach Goldberg-variációinak átiratát adják elő május 5-én Beethoven két ritkán hallható darabja mellett.

Az I. kerületi önkormányzat és az Orfeo Kamarazenekar hosszú évek óta tartó együttműködésének köszönhetően minden évben felcsendülnek a régi zenei hangzások is. Idén kezdődik az a sorozat, amelyben Beethoven összes szimfóniája korhű hangszereken lesz hallható. Május 6-án Vashegyi György vezényli az Orfeo Zenekart, az I. (C-dúr) és a II. (D-dúr) szimfónia hangzik el.

Az 1800. május 7-i Beethoven-koncert évfordulójának emlékhangversenyén különleges ősbemutatóra kerül sor. Beethoven IX. szimfóniája – amelynek eredeti, 1824. évi ősbemutatója szintén éppen május 7-re esett – Szabó Balázs orgonaművész két orgonára és kórusra megálmodott átiratában csendül fel a Mátyás-templomban. Közreműködik Fassang László és Szabó Balázs (orgona), Kolonits Klára, Kun Ágnes Anna, Horváth István, Kovács István (ének) valamint a Nemzeti Énekkar, Antal Mátyás vezényletével. A koncert társrendezője a Filharmónia Magyarország.

Jöjjenek el, és találkozzanak idén is Beethovennel Budán!

Szép zenei élményeket kívánok Mindannyiuknak!

Dr. Nagy Gábor Tamás

polgármester