Koncertek

Beethoven hangszerei<br>Beethoven’s instruments ” />
                                    </div>
                <h2 class=Beethoven hangszerei
Beethoven’s instruments

2018. május 5.

18:00




Beethoven hangszerei

Fülei Balázs, Lesták Bedő Eszter és Szőke Zoltán koncertje korhű hangszereken


Beethoven: A-dúr hegedű-zongora szonáta, Op. 30, No. 1

I. Allegro / II . Adagio molto espressivo / III . Allegretto con Variazioni

Beethoven: F-dúr szonáta kürtre és zongorára, Op. 17

I. Allegro moderato / II . Poco adagio, quasi andante / III . Rondo – Allegro moderato

– szünet –

Beethoven: Asz-dúr zongoraszonáta, Op. 110

I. Moderato cantabile molto espressivo / II . Allegro molto / III . Adagio, ma non troppo

Brahms: Esz-dúr kürttrió, Op. 40

I. Andante / II . Scherzo (Allegro) / III . Adagio mesto / IV . Allegro con brio



Beethoven’s instruments

Chamber Music with Balázs Fülei, Eszter Lesták Bedő and Zoltán Szőke featuring period instruments


Beethoven: Sonata for Violin and Piano in A major, Op. 30, No. 1

I. Allegro / II . Adagio molto espressivo / III . Allegretto con Variazioni

Beethoven: Sonata for Horn and Piano in F major, Op. 17

I. Allegro moderato / II . Poco adagio, quasi andante / III . Rondo – Allegro moderato

– interval –

Beethoven: Piano Sonata in A♭ Major, Op. 110

I. Moderato cantabile molto espressivo / II . Allegro molto / III . Adagio, ma non troppo

Brahms: Horn Trio in E♭ Major, Op. 40

I. Andante / II . Scherzo (Allegro) / III . Adagio mesto / IV . Allegro con brio





Fülei Balázst, Lesták Bedő Esztert és Szőke Zoltánt úgy ismeri a közönség, mint akik közvetlenségükkel, természetes hangjukkal és a zene iránti őszinte szenvedélyükkel képesek hatni a hallgatóságra. Kamaraestjükön változatos felállásban, korhű hangszereken szólaltatják meg Beethoven és Brahms műveit.

Beethoven A-dúr hegedű-zongora szonátája 1802-ből származik – abból az évből, amikor a szerző már Eroica-szimfóniáján dolgozott. A szimfóniát jellemző új alkotói eszközök, a dinamikus és drámai zenei fordulatok a szonáta tételeiben is ott rejlenek.

Beethoven 1800. május 7-én a Várszínházban adott hangversenyéről – amelyre a Beethoven Budán Fesztivál emlékeztet – nem maradtak ugyan pontos feljegyzések, de a korabeli híradások szerint Beethoven Giovanni Punto kürtművésszel lépett fel. Így minden bizonnyal eljátszották Beethoven neki dedikált Op. 17-es F-dúr zongora-kürt szonátáját is, amely a maga korában rendkívül nagy népszerűséggel bírt.

Az Op. 110-es Asz-dúr Beethoven utolsó három zongoraszonátájának egyike; a többihez hasonlóan mélység, nemesség, erő és érzelemgazdagság jellemzi. Nem véletlenül hívják ezeket a darabokat a zongorarepertoár Mount Everestjeinek.

Bár a kürttrió komponálása idején már a modern, szelepes kürtök voltak divatban, Brahms natúrkürtre írta Op. 40-es darabját. Talán közelebb állt hozzá a natúrhangszer komorabb, melankolikusabb hangja, amely kiválóan illik a Grafzongoráéhoz is. A kürttrióról sokáig úgy gondolták, hogy Brahms édesanyjának állít emléket. Felfigyelhetünk azonban a műben egy német népdal dallamára is, amely – rejtve vagy nyíltan felbukkanva – egy szerelmi történetet rajzol elénk.


Balázs Fülei, Eszter Lesták Bedő and Zoltán Szőke are known for their ability to impress the audience with their casual attitude, natural sound and genuine passion for music. In this concert they perform Beethoven’s and Brahms’ music in various arrangements playing period instruments.

Beethoven composed his Sonata for Violin and Piano in A Major in 1802. At that time he was already working on his Eroica Symphony and the dynamism and dramatic turns characterising that symphony are also present in the movements of this sonata.

There are no detailed accounts of the concert Beethoven gave in the Court Theatre of Buda on 7 May 1800 (the event that the Beethoven in Buda Festival commemorates), but according to contemporary sources Beethoven’s co-performer was hornist Giovanni Punto. If so, they must have played Beethoven’s Horn Sonata in F Major, Op. 17, which the composer actually dedicated to Punto and which enjoyed extreme popularity at that time.

Sonata for Piano in A♭Major, Op. 110 is one of the three last piano sonatas by Beethoven and it is characterised by the same profundity, nobleness, force and emotional intensity as the other pieces in that series. They are called the Mount Everest of the piano repertoire for good reason.

Although the Op. 40 Horn Trio was born at a time when horns had already evolved into modern instruments with valves, Brahms still decided to compose this piece for the natural horn. He might have felt drawn to the sombre and melancholic timbre of the natural horn which goes well with that of the Graf piano. For a long time, this Horn Trio was thought to commemorate Brahms’ mother. At the same time listeners can also discover the melody of a German folk song which sometimes surfaces in the piece both overtly and covertly and outlines the scene of a love story.

Helyszín

Budavári Városháza, Kapisztrán tér 1.
Budapest, 1014