Május 7-én koraeste, két évtizedes hagyomány szerint az egykori Várszínház – Karmelita kolostor előtt tartott megemlékezést a budavári zenekedvelő közönség. Az épület homlokzatán elhelyezett emléktábla előtt az önkormányzat nevében Nagy Gábor Tamás polgármester mondott köszöntőt.

Felidézte a 219 évvel ezelőtti eseményt, amikor József nádor meghívására Beethoven Budára érkezett és május 7-én este zenésztársaival hangversenyt adott a Várszínházban. A látogatás emlékére a főváros közönsége 1928. október 27-én – Beethoven halálának századik évfordulóján – emléktáblát helyezett el, amelyet az avatóünnepségen Liber Endre tanácsnok avatott fel. – Az elődök jelet hagytak az épületen, de ez a jel – az eredeti tábla – a második világháború során elpusztult. A Budavári Önkormányzat 2000 májusában, a zeneszerző-zongoraművész látogatásának kétszázadik évfordulóján újra elkészíttette és felavatta a táblát, és ünnepi hangversennyel emlékezett az egykori eseményre. Az évről évre ismétlődő emlékhangversenyek 2010-ben óta nőttek fesztivállá. Ma ezzel a zenei rendezvénysorozattal rajta vagyunk Európa kulturális térképén – mondta Nagy Gábor Tamás.

A megemlékezés szónoka ezt követően az épület történetéről szólt, felidézve, hogy az egykori karmelita kolostort és templomot – II. József szerzetesrendeket feloszlató rendelete után –Kempelen Farkas alakította színházzá. E falak között rendezték az első magyar nyelvű színi előadást. A közelmúltban befejeződött felújítás során az eredeti templomteret állították helyre, amelyben az ünnepi Beethoven hangverseny a legelső rendezvény – hangsúlyozta a polgármester.

Beszédében kitért arra is, hogy az önkormányzat számára miért jelent kiemelten fontos eseményt a fesztivál megrendezése. Az itt élők nem csupán arra emlékeznek, hogy Beethoven itt járt, itt sétált ő is a Budai Várban, a Színház utcán. Beethoven személyisége és zenei jelentősége is figyelemre méltó. 1800-ban, az akkor 30 éves fiatalembert Budán megelőzte a híre. Nem sokkal korábban mutatta be I. szimfóniáját. 1792-ben Waldtstein gróf támogatásával utazhatott Bécsbe, hogy Haydnnál tanulhasson „és átvegye Mozart zenei örökségét”. Nem sokkal budai látogatását követően felismerte végzetes betegségét. 1802-ben Heiligenstadtba ment, hogy orvosai tanácsára a természet gyógyító erejére bízza magát. Ekkor írta meg végrendeletét, amelyből kiderül, hogy az öngyilkosság gondolata is foglalkoztatta.

– Beethoven munkásságával valami lezárul, és új korszak kezdődik. Művei hallatán katarzist és megtisztulást élhetünk át – mondta az ünnepség szónoka, majd a zeneszerző műveinek sokszínűségéről beszélt. – Beethoven mindig más arcát mutatja meg, eleven, lüktető életmű az övé. A fesztivál története során művei megszólaltak régizenei előadásmódban, korhű hangszereken, dzsessz feldolgozások formájában, házi muzsikálások során, az idén a szalonszimfóniák, az improvizáció és pophangzás jelentette az újabb előadói lehetőségeket. A fesztiválra meghívott művészek gyakran mondják, hogy számukra is különleges alkalmat  jelent a budavári szereplés, ilyenkor mi hallgatók a boldog pillanatok haszonélvezői lehetünk.

Zárszavában a polgármester megköszönte valamennyi közreműködő munkáját és külön köszönetet mondott Beczner Barbarának, a fesztivál igazgatójának a maximális gondoskodásért, hogy a Mű és közönség a lehető legmagasabb színvonalon találkozhatott.

A megemlékezés végén Nagy Gábor Tamás a Budavári önkormányzat koszorúját elhelyezte Beethoven emléktáblájánál.

Az ünnepi hangversenyen Baráti Kristóf Kossuth-díjas hegedűművész és Berecz Mihály zongoraművész Beethoven Op 30-as sorozatának hegedű-zongora szonátáit játszotta.

A Beethoven Budán Fesztivál improvizációs estjén ezúttal a magyar könnyűzenei élet két halhatatlan ikonja, Benkő László és Balázs Fecó mutatják meg, hogyan kapcsolódhat az ő zenei világuk Beethoven műveihez. A Roll over Beathoven koncerten a Kossuth-díjas előadók Beethoven dallamaira improvizáltak és saját dalokat is előadtak a Rajkó zenekarral.

A koncerten közreműködött Szakcsi Lakatos Béla.

Nagy sikert aratott a Roll over BEAThoven koncert, amelyen Benkő László és Balázs Fecó improvizáltak Beethoven műveire. Balázs Fecótól természetesen elhangzottak olyan nagy Korál slágerek is, mint a Homok a szélben, vagy az Évszakok, amelyet ezúttal a Rajkó zenekar kísért. S nem maradt el a vastagabb rock hangzás sem, amiről Benkő László és Jankai Béla gondoskodott, akik az Omega sikereket játszották instrumentális feldolgozásban, fergeteges hangulatot teremtve a Hagyományok Házában.

A tempós bevezető produkciók után Balázs Fecó megköszönte a polgármester és az önkormányzat segítségét, hogy színpadra állították ezt a különleges műsort. – Mi köszönjük, hogy elfogadtátok a felkérésünket – mondta Nagy Gábor Tamás polgármester, aki hozzátette: először csak lázas álmaiban merült fel, hogy Balázs Fecó és Benkő László egy színpadon Beethovent játsszanak.

Az estet a sztárvendég ,Szakcsi Lakatos Béla improvizációi színesítették. Eddig sosem hallott kettősben lépett színre a remek dzsessz virtuózzal Benkő László, Korg szintetizátorának dob hangzásával kísérve a zenésztárs V. szimfónia rögtönzését. Kisvártatva pedig dübörgött a rock, szóltak az Omega slágerek is.

Ne feledjük azt sem, remekül vizsgázott a Hagyományok Háza színpada, amelynek intelligens világítás parkja és remek erősítése méltán szolgálta a jó zenét.

Május 2-án, az MTA Zenetudományi Intézetében került sor az idei Beethoven zeneszerzőverseny eredményhirdetésére és a nyertes művek ősbemutatójára. A versenyre olyan új pályaműveket vártak, amelyeket Beethoven hegedűre és zongorára írt Nr. 5-ös op. 24-es F-dúr „Tavaszi” szonátája ihletett. A beérkezett pályaműveket öttagú szakmai zsűri bírálta el: Maros Miklós, zeneszerző, a zsűri elnöke; Fekete Gyula, zeneszerző, egyetemi tanár; Kovács Sándor, zenetörténész, zenekritikus; Tornyai Péter, zeneszerző, kamarazenész és Mácsai János, zenekritikus.

A gálakoncerten elsőként meg  a  Tavaszi szonáta eredeti változata csendült fel Balog József Liszt-díjas zongoraművész és Rácz József hegedűművész előadásában. Az est második részében Maros Miklós, a zsűri elnöke röviden értékelte a nyertes műveket és hangsúlyozta, hogy „a versenyek rossz tulajdonsága, hogy a pályázatokat akkor is össze kell hasonlítani egymással, ha ez lehetetlen”. Elmondta, hogy a zsűri egyhangúan döntött a magas színvonalú, legjobb zeneművekről, de nehezen tudták meghatározni a sorrendet. Javasolták egy különdíj odaítélését is.

A zsűri elnöke végül kihirdette a sorrendet: A tavasz születése című darabjával első helyezést ért el Lázár Dániel, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés mesterszakának hallgatója. Darabjában a beethoveni motívumok különböző karakterek formájában, hol elemeikre bontva, hol lassítva, hol pedig felgyorsítva jelennek meg, olyan önálló művet alkotva, mely az inspirációt jelentő Beethoven-zene nélkül is értelmezhető és érvényes.

Második díjat érdemelt a gitárművészként és színházi zeneszerzőként is ismert dán komponista, Per Dybro Sørensen darabja. A Conversation in spring, azaz Tavaszi beszélgetés című kompozíció a Beethoven-szonáta utolsó tételének kezdetére épül. Ahogy a tavasz megérkezik és egyre erősebb lesz, úgy bontakozik ki a zene, mely a tavasz természetéről indít párbeszédet. Párbeszédet a hegedű és a zongora között éppúgy, mint múlt és jelen, Beethoven és a kortárs szerző között. (Maros Miklós a díj átadásakor dán nyelven gratulált a szerzőnek.) A harmadik díjat Oláh Patrik Gergőnek, a tavalyi Budavári Beethoven Zeneszerzőverseny győztesének, a Liszt Ferenc Zeneművészeti egyetem zeneszerzés szakos hallgatójának ítélték, aki Cigány extázis című darabjával azt a hangulatot kelti életre, amellyel budapesti látogatása során Beethoven is találkozhatott a cigány zenét játszó éttermi muzsikusokat hallgatva. A címben szereplő extázis szó – azaz teljes elragadtatás – a kompozíció hangulatára utal.

A zsűri különdíját Otto Wanke nyerte el, aki  Ausztriából pályázott Invocare című kompozíciójával. Műve egy olyan alapötletre épül, mely változatos ritmikai és hangközmintázatokkal játszva a Beethoven-szonáta különböző töredékeit fogja közre.

A 6000 euró összdíjazású verseny díjait az önkormányzat nevében dr. Nagy Gábor Tamás, Budavár polgármestere nyújtotta át a győzteseknek. (Otto Wanke a díjat egy későbbi időpontban veszi át.) Az eredményhirdetést követően, Balog József és Rácz József játékában felcsendült a három nyertes alkotás.

Az idei Beethoven Budán Fesztivál hivatalos megnyitóját a Városháza aulájában rendezték április 30-án este. Nagy Gábor Tamás polgármester röviden felidézte a közönségnek a rendezvénysorozat apropóját, amikor a budaiak tavasszal arra emlékeznek, hogy 1800. május 7-én Beethoven itt járt és koncertet adott.

Maros Miklós zeneszerző, az est díszvendége, a Beethoven zeneszerzőverseny zsűrielnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy nagy megtiszteltetés számára a meghívás. Elárulta, hogy ő nem csupán látogatóként érkezett, hiszen a Várhoz személyes kapcsolat fűzi. A mai Zenetudományi Intézet épületében kezdte az általános iskolát, kerületben járt gimnáziumba és családja Országház utcai otthonából járt be a Zeneakadémiára.

Maga is szemtanúja, hogy a Beethoven Budán rendezvénsorozat az évek során hogyan vált kicsiből jelentős fesztivállá. Elmondta, hogy Beethoven fesztivál több városban, többek között Bonnban is létezik, de Budán olyan különleges, ritkán játszott darabok is felcsendülnek, amelyeket másutt nem hallhat a közönség. Ezek közé tartoznak a nyitó koncerten felcsendülő, fortepianoval kísért, mandolinművek is.

Az est két izraeli művésze, Alon Sariel (mandolin) és Michael Tsalka (fortepiano) angolul köszöntötte a közönséget és örömüknek adtak hangot, hogy a fesztivál nyitó estjén szerepelhetnek. Elmondták, hogy a mandolin Beethoven fiatal korában rendkívül népszerű hangszernek számított Bécsben. Beethoven a feljegyzések tanúsága szerint legalább hat darabot komponált a hangszerre. A kompozíciók születésében nagy szerepe volt Josephine Clary grófnőnek, aki amellett, hogy kitűnő énekes volt, kivételes mandolinjátékával Beethovent is nagyban inspirálta. A hangversenyen a Mester művei mellet Beethoven két cseh kortársának Hummelnek és Wanhalnak egy-egy műve és Bartók Román népi táncok című kompozíciója is megszólalt. A nagysikerű koncert ráadásaként a művészek egy kortárs izraeli szerző darabját is eljátszották.

Május 1-jén 19.30 órakor Beethoven egyetlen oratóriuma, a Krisztus az Olajfák hegyén csendül fel a krisztinavárosi Havas Boldogasszony Plébániatemplomban. Vashegyi György, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus Liszt-díjas művészeti vezetője elárulta, hogy nem véletlenül tértek vissza erre a helyszínre, hiszen az egyházi műveket akusztikai szempontból legjobb templomban előadni. 2009-ben — a Haydn-évben — Haydn: Teremtését játszották ugyanezen falak között, tavaly pedig Beethoven C-dúr miséjét adták elő ugyanitt.

Az 1803. április 8-án bemutatott Krisztus az Olajfák hegyén című oratórium témáját Beethoven maga választotta, szövegkönyvét Franz Xaver Huber írta. A mű a képzőművészeti alkotásokon is sokszor megörökített evangéliumi jelenetsort idézi fel. Szabadon kezelve a hagyományos passiót, annak azonban csupán kezdeti elemeit jeleníti meg, a történet két fontos jelenete: az alvó tanítványok háromszori felébresztése, illetve Júdás árulása nem szerepel benne. A Getszemáni-kertben töltött éjszaka félelmének megjelenítése, az angyallal történő beszélgetés, valamint Jézus elfogása azonban áriák és énekkari szólamok keretében idéződik fel. A drámai módon megfogalmazott érzelmek nagyon is emberközelbe hozzák Isten fiát, aki végül elfogadja sorsát.

A koncerten a Jézust alakító tenor szólista, Komáromi Márton mellett a műben a koloratúrszoprán angyal szólamát Csereklyei Andrea, Pétert pedig Najbauer Lóránt basszus szólista szólaltatja meg. A zeneszerző az eredeti kottát szokatlan módon színpadi utasításokkal is ellátta.