Március 14-ig lehet pályázni a Budavári Beethoven Zeneszerzőversenyre, amelynek összdíjazása 6000 euró.  A 2019. április 30. és május 7. között megrendezendő 20. Beethoven Budán Fesztivál keretében ismét zeneszerzőversenyt hirdet a Budavári Önkormányzat, a pályázók ezúttal Beethoven Tavaszi szonátájára komponálhatnak.

Kezdődik a Beethoven Budán Fesztivál

A Budavári Önkormányzat 19. alkalommal rendezi meg a Beethoven budai fellépésének emlékét őrző koncertsorozatot. Az idei fesztiválon 10 koncerttel és tucatnyi házimuzsikálással várják a zenerajongókat május 1. és 7. között Budán. A nyitóhangversenyt az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus adja, Vashegyi György vezényletével a Krisztinavárosi Plébániatemplomban.

A nyitóhangversenyen felcsendül Beethoven C-dúr „kismartoni” miséje, amelyet az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus szólaltat meg. A formációk a régizenei kompozíciók legkiválóbb autentikus előadói közé tartoznak Magyarországon. Az alapításuk óta eltelt mintegy 30 év alatt az együttesek Vashegyi György vezetésével nemcsak a hazai koncertéletnek váltak meghatározó részévé, hanem nemzetközi porondon is az egyik legsikeresebb magyar szimfonikus zenekarként és kórusként jegyzik őket. 1998 óta több világpremier-lemezfelvételt is készítettek – többek között Charpentier, Michael Haydn, Istvánffy, Kraus, Lickl, Manna és Tartini műveiből. A Budavári Önkormányzat régóta támogatja az Orfeo Zenekart.

Május 2-án a Budavári Beethoven Zeneszerzőverseny győzteseinek műveit mutatják be a Zenetudományi Intézetben, majd május 3-án az Új utak Beethovenhez című sorozat első koncertje a Budavári Városházán lesz, ahol ifjú tehetségek szólaltatják meg Beethoven örök dallamait. Ugyanezen a napon a Sárik Péter trió X Beethoven előadása lesz a MOM Kulturális Központban. Május 4-én az Oláh Kálmán Trió az idén 25 éves Budafoki Dohnányi Zenekarral lép fel a MOM Kulturális Központban. Május 5-én délután egy regensburgi ifjú tehetség, Christoph Preiss zongorajátéka lesz hallható a Zenetudományi Intézetben, kora este Fülei Balázs, Lesták Bedő Eszter és Szőke Zoltán korhű hangszereken adja elő Beethoven műveit a Városházán, majd ugyanott este kilenc órától a jazz-rajongókat várja a Jazzical Trio Beethoven-inspirálta feldolgozásokkal. Május 6-án az Új utak Beethovenhez sorozat második koncertjén kamarazenét hallgathatnak az érdeklődők, fiatal művészek tolmácsolásában.

A fesztivál Beethoven 1800. május 7-i budai fellépésének évfordulóján emlékhangversennyel zárul. Ekkor kerül sor a tavaly elkezdődött Beethoven-szimfóniák sorozat 2. koncertjére, a Vashegyi György vezette Orfeo Zenekar előadásában. Az esten Beethoven IV. szimfóniája és G-dúr zongoraversenye is felcsendül Berecz Mihály közreműködésével.

A Budavári Önkormányzat a következő napokban további különleges koncertekkel és házimuzsikálással várja az érdeklődőket. Több koncertet a Bartók Rádió élőben közvetít.

További információ: www.beethovenbudan.hu

Lantos Melinda sajtófőnök – 06-20-264-9050

Budapest, 2018. május. 1.

Várnegyed – 2017. 04. 20. (1,4,5. oldal)
Zenei utazás a Várban

Idén immár 18. alkalommal rendezi meg a Budavári Önkormányzat a Beethoven Budán fesztivált, amely a zeneszerző budai fellépésének állít emléket. A május 3. és 7. között megrendezésre kerülő rendezvénysorozat igazi zenei különlegességeket kínál.

Május 3-án, a Nyitóhangversenyen az önkormányzat által meghirdetett kadenciaverseny nyertese, Záborszky Katariina mutatja be Beethoven D-dúr hegedűversenyének (op. 61.) I., II. és III. tételéhez komponált kadenciáját nagyzenekari kísérettel. Felcsendül emellett Beethoven ritkán hallható István király című műve is a Budafoki Dohnányi Zenekar és a Purcell Kórus előadásában, Hollerung Gábor vezényletével. Május 4-én Érdi Tamás Prima Primisima-díjas zongoraművész koncertjén Beethoven és Liszt művei hangzanak el. Május 5-én Kelemen Barnabás, Maxim Rysanov és Kokas Dóra triója Bach és Beethoven műveit dolgozza fel. A műfaji sokszínűség továbbra is fontos szempont a fesztiválon, így a jazz-rajongók a Várkert Bazárban új, Beethoven-inspirálta kompozíciókkal ismerkedhetnek meg a Juhász Gábor Trió és Tálas Áron előadásában, május 5-én este. Beethoven és Schubert dalainak világába május 6-án, szombaton Kolonits Klára szopránja és Ránki Fülöp zongorajátéka kalauzolja el a közönséget. Ugyan ezen a napon a Vashegyi György vezette Orfeo Zenekar Beethoven I. (C-dúr) és a II. (D-dúr) szimfóniáját játsza. Az 1800. május 7-i Beethoven-koncert évfordulójának emlék hang versenyén különleges ősbemutatóra kerül sor. Beethoven IX. szimfóniája – amelynek eredeti, 1824. évi ősbemutatója szintén éppen május 7-re esett – Szabó Balázs orgonaművész két orgonára és kórusra megálmodott átiratában csendül fel a Mátyás-templomban. Az átiratot Fassang László és Szabó Balázs szólaltatja meg, közreműködik Kolonits Klára, Kun Ágnes Anna, Horváth István és Kovács István (ének), valamint a Nemzeti Énekkar Antal Mátyás vezetésével.
Korábbi lapszámunkban már bemutattuk Érdi Tamást és Kelemen Barnabás, Maxim Rysanov, Kokas Dóra trióját. Most a kadenciaverseny nyertesét, Záborszky Katariinát ismerhetik meg, illetve Juhász Gábor, Kolonits Klára, Vashegyi György beszél a tervezett műsorról, Szabó Balázs pedig a zárókoncert kulisszatitkaiba enged betekintést. (Részletek a 4-5. oldalon)

Záborszky Katariina nyerte a kadenciaversenyt
A Nyitókoncerten mutatkozik be a Finnországban élő hegedűművész
Április 6-án kihirdették a Budavári Önkormányzat kadenciaversenyének győztesét. A zsűri egyhangúlag Záborszky Katariina kompozícióit ítélte a legjobbnak. A nyertes május 3-án, a Beethoven Budán 2017 Fesztivál Nyitóhangversenyén, a Hillebrand-teremben mutatkozhat be, és játszhatja el műveit a Budafoki Dohnányi Zenekarral.

-Mit szólt, amikor megtudta a hírt?
– Először alig hittem a fülemnek! Természetesen nagyon örültem – örülök – és nagy megtiszteltetés, hogy előadhatom az egész művet! A nyeremény összegének egy részéből szeretném meglepni családomat valami különlegességgel.

– A Záborszky név jól ismert a zenebarátok körében, hiszen annak idején Záborszky József alapította a Szent István Király Szimfonikus Zenekart, majd fiai, István és Kálmán vették át a stafétabotot, illetve a karmesteri pálcát. Ön és testvérei, Mihály, Anna és Mária immár a harmadik zenészgenerációt képviselik. Meséljen a gyerekkoráról, a zenetanulásról és hangszerválasztásról!
– Finnországban születtem, ahol édesapám István, és finn édesanyám, Sinikka a zenének köszönhetően ismerkedtek meg. Pár hónapos koromban költöztünk Budapestre és a testvéreim, Mihály, Anna és Mária Magyar országon születtek. Mind a két kultúrával közeli kapcsolatban nőttem fel, és kisgyerekkorom óta mind a mai napig két nyelven beszélünk itthon.
Budapesten kezdtem el zongorázni. Először édesapámmal, később a Szent István Zeneiskolában. Majd 1991-ben visszaköltöztünk Finnországba. Amikor a bátyám, Misi elkezdett hegedülni, követelni kezdtem, hogy nekem is szerezzenek egy hegedűt. Misi hegedűtanára, Eduard Kotorov fantasztikus pedagógus volt, titokban teljesen lenyűgözött!

-Később hol folytatta a zenei tanulmányait?
– Egészen 18 éves koromig Kotorov Eduardnál tanultam Finnországban. Érettségi után Josef Rissin világhírű német hegedűs és pedagógus Karlsruhe-ban felvett a mesterosztályába. Ott szereztem az első diplomámat. Később a mesterdiplomát kitüntetéssel szereztem Bécsben, ahol a Bécsi Filharmonikusok koncertmestere, Küchl Rainer tanított.

-Emlékszik rá, hogy muzsikusként mikor találkozott először Beethoven D-dúr hegedűversenyével?
– Volt egy időszak, kb. 12 éves lehettem, amikor különös vágyat éreztem arra, hogy elmélyedjek a zenében. Hetente 10-20 CD-lemezzel jöttem haza a könyvtárból – operák, szimfóniák, kamarazene, zongoradarabok és hegedűrepertoár… Akkoriban hallottam először Beethoven hegedűversenyét is.

-Honnan értesült a kadenciaverseny kiírásáról?
– Régi, nagyon kedves családi barátunk, Wolf Magdolna aktívan levelezik velem, és mindig valami érdekeset vagy szépet küld Budapestről, hiszen tudja mit szeretek és mi érdekel. Ő küldte nekem az információkat a kadenciaversennyel kapcsolatban.

-A zsűri a hegedűverseny mindhárom tételére önálló kadenciaversenyt hirdetett. Miért érezte úgy, hogy valamennyi tételre készít saját kadenciát?
– Számomra természetes volt, hogy mind a három tételhez írok kadenciákat, hisz így teljesül a mű hosszú íve. A hegedűverseny élő előadásakor is előnyösebb, hogy nem különböző szerzőktől hangzanak el a kadenciák. Így egységesebb az előadás és a saját kézzel írt hangokhoz különleges lelki kapcsolat fűz.

Jazzszvit a Várkert Bazárban
A Juhász Gábor trió koncertje
Május 5-én, pénteken este 21.00 órakor a Várkert Bazár színpadán a Juhász Gábor Trió ad jazzkoncertet, Tálas Áron közreműködésével. A Beethoven Sessions című műsorban a kortárs magyar jazz neves muzsikusai a bécsi mester ismert művére improvizálnak. Juhász Gábort a Tavaszi szonáta ejtette rabul.

– Mennyire áll közel Önhöz Beethoven zenéje?
– Sok klasszikus zenét hallgattam, hallgatok és sokat gyakoroltam is, de bevallom, korábban főként a barokk zenék és a modern művek álltak közel hozzám. Talán azért, mert a barokk korban a zenészek a jelenkori jazzhez hasonló szabadsággal rendelkeztek, a huszadik századi szerzők akkordjait, dallamstruktúráit pedig sokat használják a modern jazz mesterei.
Beethovent csodáltam, de egy kicsit túl patetikusnak éreztem. Most, hogy az elmúlt évben intenzíven dolgoztam a Tavaszi szonátával, megéreztem, hogy mennyi kedvesség és életigenlés van Beethoven zenéjében.
Rendkívül gazdag és szerethető életmű Beethovené.

– Korábban Franz Schubert Winterreise című dalciklusa ihletésében már készített jazz-feldolgozást. Hogyan fogadta a hírt, amikor a Beethoven Budán fesztivál szervezői felkérték erre az alkalmi koncertre?
– Meglepett, és nagyon örültem neki. A Winterreise feldolgozást egy barátom ajánlotta, szintén egy fesztivál apropóján. Végül nagyon beszippantott Schubert világa és egy lemeznyi feldolgozást készítettem a Winterreise dalaiból. Könnyebbséget jelentett, hogy a jazz jellemzően dalokból indul ki, azokat tágítja az improvizációkkal. Beethoven kapcsán éreztem, hogy a késő klasszika harmóniavilágát, lüktetését végül képes leszek harmonizálni a saját zenei eszköztárunkkal, tehát bátran igent mondtam a felkérésre.

– Milyen módszerrel dolgozik? A fejében azonnal összeállt az eljátszható, variálható művek listája, vagy sok-sok Beethoven muzsikát hallgat, és azokból választja ki a feldolgozható zenedarabokat?
– Apósom gyermekkora óta nagy Beethoven rajongó, ezért amikor megkaptam a feladatot, közösen tekintettük át a lehetőségeket. Az ő tanácsára tanulmányoztam a Tavaszi szonátát, ami frissességével rabul ejtett. Egy egységes, 40 perces jazzszvitet hoztam létre, amelyben a tételekből készített jazz darabokat a kollégáim szabad hangszer szólói vezetik át. Lekottáztam és megírtam a tételek jazz harmóniakörét, itthon pedig számtalanszor eljátszottam a dara bot, improvizáltam a harmóniakörökre, hogy mire a kollégáimhoz kerülnek a kották, már pontosan tudjam, hogy mit szeretnék.

-A trió tagjai, illetve Tálas Áron alkotóként is részt vesznek a munkában?
– A triónkról már a Schubert feldolgozások során is kiderült, hogy rendkívül támogató, kreatív közösség. Sokszor játszunk jazzkoncerteken, ahol az úgynevezett jam session-ökön más zenészek is beszállnak játszani. Két ilyen alkalommal muzsikált velünk Tálas Áron, aki a konzervatóriumban kollégám. Miközben a feldolgozást készítettem, sokszor elképzeltem, hogy Jeszenszky György, a dobosunk, illetve Kovács Zoltán, a nagybőgősünk, mit játszanának egy-egy tételben. Amikor a többé-kevésbé kész koncepcióval leültünk próbálni, már nem történtek gyökeres változások, de néhány harmóniaötlet, tempóváltás finomította az elképzelést. Hozzáteszem, hogy a jazz szinte mindig élő alkotás, és a Tavaszi szonáta mindegyik darabjában bőven lesznek hangszerszólók, és az átvezető részek is kreatív módon hangzanak el. A próbák során nagyon élvezem a barátaim gyönyörű szólóit, amelyek Beethoven-dallamokból indulnak, és azokba torkollnak.

„Nem utánozni kell, hanem újat alkotni”
Ősbemutató a Mátyás-templomban
Május 7-én – azon a napon, amikor 1800-ban Beethoven Budán adott hangversenyt – a IX. szimfónia csendül fel a Mátyás-templomban.
A mű két orgonára készült változatát Szabó Balázs orgonaművész, orgonaszakértő készítette.

– Korábban már bemutatták valahol ezt a különleges változatot?
– Nem, ez lesz a darab első bemutatója ebben a formában.

– Milyen művészi impulzusok nyomán készítette el a IX. szimfónia kétorgonás változatát?
– Az átirat készítésének elsődleges motivációja természetesen maga a felkérés volt, mint szokták mondani, a legjobb múzsa a határidő. Sokat foglalkoztam a Beethoven szimfóniák Liszt-féle zongora-átirataival korabeli zongorákon, de ez a feladat mégis egészen más. Egy adott akusztikai térbe és egy konkrét apparátusra kellett most átírni a darabot, ami sok kihívást hozott.

– Két orgona elegendő a tökéletes hangzáshoz?
– Az átirat mindig átirat marad, emiatt sosem szabad tőle azt várni, hogy tökéletesen leutánozza mindenben az eredetit. Valahol az átírónak is ez a kihívás, nem utánoznia kell, hanem egy olyan újat alkotni, ami ugyan eszünkbe juttatja az eredetit, de önmagában is meggyőző eredetiként hat. Zenekari átiratok szempontjából az orgona tökéletes médium, hiszen a zenekari faktúra jellegzetességeit kiválóan meg lehet rajta jeleníteni. Ez nagy szabadságot ad az átírónak, főleg ha játékosként is pontosan ismeri hangszere minden „trükkjét”.

– Nem csupán művészként, hanem a történelmi orgonák szakértőjeként is elismert alakja az európai zenei életnek. Melyik hivatását találta meg hamarabb?
– Mindkettő a kezdetektől érdekelt. Nem csupán zenélni szerettem különböző hangszereken, hanem foglalkoztatott a szerkezetük is.
Meg akartam érteni, hogy amit zenészként akarok hallani, vagy kihozni egy hangszerből, annak mik a technikai feltételei, egyáltalán képes-e rá a hangszer, vagy nekem pontosan mit kell ahhoz tennem, hogy sikerüljön. Később a külföldön töltött évek alatt is párhuzamosan képeztem magam mindkét irányban. A legmagasabb szintű iskolák mellett persze nagy szerepe volt a gyakorlatnak, művészként a versenyek és koncertek, orgonaépítő-szakértőként pedig különböző orgonaprojektek, amikben nem csupán szakértőként, hanem tevékeny orgonaépítőként is részt vettem.

– Milyen emlékek, élmények kötik a Budai Várhoz?
– Nagyon vonzanak az olyan helyek, ahol megélhetem a történelmet. Budapest kivételes város, hiszen hasonló nagy városokkal ellentétben, sok régi épülete megmaradt. A Várnegyed ezen belül is egészen közel áll a szívemhez, hiszen itt életre kel több száz év történelme, az utcaképek, az egyes épületek mind-mind a múltról mesélnek.
Ez már akkor megragadott, amikor először kis iskolásként osztálykirándulás alkalmával itt jártam. Akkor nem gondoltam volna, hogy egyszer még egy ilyen koncert apropóján jövök majd fel a Várba.

Szimfóniák korabeli hangszereken
Orfeo Zenekar nélkül nincs Beethoven Budán fesztivál.

Eddig is minden évben különleges darabokat játszottak a közönségnek, az idén azonban Vashegyi György új sorozatba kezd: valamennyi szimfóniát előadják majd. Idén az 1. és a 2. hangzik el.

– Az Önök által, korhű hangszereken elő adott szimfóniák hangzása mennyiben különbözik egy mai nagyzenekari előadástól?

– Beethoven korának zenekari hangszerei nagyon különböztek a maiaktól: a vonósok bélhúrokon játszottak, a trombiták és kürtök natúr hangszerek voltak, a fafúvós hangszerek is egészen másképp néztek ki – kis túlzással, Beethoven valószínűleg fel sem ismerné a ma használatos instrumentumokat. De ugyanilyen fontos, hogy a játékmód is teljesen különbözött a ma megszokottól: zenekari vibrato például alig létezett. Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy május 6-án tudomásunk szerint körülbelül 200 év után a mi elő adásunkban szólalnak meg először e remek művek korabeli hangszereken Magyar országon.

– Milyen előzmények nyomán született Beethoven első és második szimfóniája?
– Mindkét mű egyértelműen Mozart, és főleg Haydn nyomán halad – egyelőre, tegyük hozzá, mert a 3. „Eroica” szimfóniától Beethoven valóban új szimfonikus útra tér majd. De az 1. és 2. szimfónia még alig, vagy csak pillanatokra hagyja el a Beethoven mesterei által járt ösvényt – a 2. szimfónia derűje szerintem néhol Mozart „vidámabb” kompozícióit is idézi, például a „Haffner”-szimfóniát.

– Beethoven művei még beletartoznak a régi zenét játszó Orfeo Zenekar repertoárjába, vagy csak a Beethoven Budán fesztivál miatt „kalandoznak” a klasszika felé?
– Az Orfeo Zenekar – testvér-együttesével, a Purcell Kórussal együtt – körülbelül 250 év, az 1600 és 1850 között született, nagyjából Monteverditől Mendelssohnig terjedő európai repertoár zenéjét játssza elsősorban, s ennek az időszaknak természetesen Beethoven is fontos része.
Más kérdés, hogy mivel Beethoven szerencsére ma is sokat játszott zeneszerző, mi viszonylag ritkán nyúlunk műveihez: ugyanis rengeteg az olyan elfelejtett zeneszerző és remekmű, akinek, és amelyiknek ma Magyarországon nagyobb szüksége van ránk… Annál jobban örülünk, hogy a „Beethoven Budán” fesztiválon immár évek óta sok művét előadhatjuk, mindig értő és kiváló közönség előtt!

– A Budavári Önkormányzat és az Orfeo Zenekar együttműködési szerződésének köszönhetően a helyi közönség nemcsak a Beethoven Budán fesztiválon, hanem néhány ünnepi rendezvényen és az adventi koncertsorozat keretében is találkozhat az Orfeo muzsikusaival. Az Önök számára mit jelent a kerület támogatása?
– Együttműködésünk 2003-ban kezdődött és nagyon sokban hozzájárult ahhoz, hogy a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar máig fenn tudott maradni, olykor kifejezetten nehéz körülmények között is. Ez az I. kerület segítsége nélkül valószínűleg nem sikerült volna, s ezen túl is úgy érezzük, nagyon jó otthonra leltünk Budavárban.

A tökéletes harmóniák világa
Kolonits Klára és Ránki Fülöp dalestje

Május 6-án a Zenetudományi Intézetben Kolonits Klára, a Magyar Állami Operaház magánénekese és Ránki Fülöp zongoraművész dalestjét élvezhetik a zenebarátok. A Liszt Ferenc-díjas szoprán énekesnővel Beethovenről, Schubertről és a nagy elődökről beszélgettünk.

– 1800. május 7-én Beethoven Budán adott koncertet.Milyen érzés, ha olyan helyszínen lép fel, ahol egykor a Beethoven is megfordulhatott?
– Többször előfordult velem, hogy egy helyszín, terem légköre, múltja hat rám és inspirál. Legmeghatározóbb élményem egy beugrásomhoz kötődik, amikor a prágai Stavovské Divadlo (Állami Színház) színpadán a Don Giovanni Donna Annáját énekelhettem, ott, ahol az eredeti mű ősbemutatója is elhangzott Mozart vezényletével. Erre az eseményre a zenekari árokban – azon a helyen, ahol Mozart, mint karmester állt 1787-ben – egy aranytégla emlékeztet. A mai napig sokszor eszembe jut operaházi fellépéseim alkalmával, hogy a nagy elődök hangja beleivódott a nézőtér faburkolatába, a függönyökbe, és az a rezgés valahol ott lapul az anyagi részecskékben.

– Május 6-án a Zenetudományi Intézetben Ránki Fülöppel Beethoven és Schubert dalestre várják a közönséget. Korábban szerepeltek már közös koncerten, vagy ez lesz az első alkalom?
– Ez az első közös koncertünk Fülöppel, akinek különleges affinitása van a kamarazenéléshez, nyilván sokat számít, hogy egész gyermekkorát áthatotta a szülei zenélése, és az, hogy édesanyja, Klukon Edit neves dalkísérő is egyben. Úgy érzem, Fülöp saját jogán, szuverén művészalkata miatt nagyszerű és inspiráló partner, és nagyon örülök, hogy a koncertfelkérés lehetőséget ad nekünk, hogy együtt fedezzük fel a csodálatos Graf fortepiano és az énekhang lehetőségeit. Sok választott dalunkról kiderül a próbák során, hogy ami egy modern nagy zongorán szinte megoldhatatlan – itt a hangi arányokra és a tempó kérdésére gondolok –, az a Graf fortepianón tökéletes harmóniába kerül.

– Milyen zenei, lelki vagy művészi kapcsolat köti össze Beethovent és Schubertet?
– A költészet mély szeretete. Engem már főiskolás koromban elvarázsolt a német dalirodalom végtelen gazdagsága. Ebből nőtte ki magát a kutatási vágy, hogy felfedezzem, egy-egy akkori korban népszerű költeményt hányan és hányféleképpen zenésítettek meg.
Ez volt a mostani koncert műsorának összeállításakor is a vezérelvem. Kiválasztottam egy Goethe-dalt, amit Beethoven és Schubert is megzenésített, és rögtön megvolt az a közös szál, ami elé a Beethoven és utána a Schubert-dalok már egy dramaturgiai egység mentén szerveződtek.

Várnegyed – 2017. 04. 06. (5. oldal)
„Ezek a művek kedvenceim”

Május 4-én Érdi Tamás Junior Prima és Prima Primissima-díjas zongoraművész koncertjét élvezhetik a klasszikus és romantikus muzsika barátai. A művésszel emlékeiről, terveiről és a játék öröméről beszélgettünk

– Hét év után tér vissza a Beethoven Budán fesztiválra. 2010 májusában Kocsis Zoltánnal egy korai Beethoven szonátát játszottak a Várszínház színpadán, ott, ahol egykor Beethoven is fellépett. Hogyan emlékszik közös koncertjeikre?
– Nagyon örültem, amikor hét évvel ezelőtt Kocsis Zoltán felhívott, hogy tanuljam meg ezt a négykezes D-dúr szonátát, mert a Várszínház színpadán szeretné, ha együtt játszanánk, s ezzel emlékeznénk Beethoven egykori budavári fellépésére. Nemcsak Beethoven miatt örültem ennek a felkérésnek, hanem mert Zolival játszani számomra mindig fantasztikus élmény volt!
Ilyen alkalmakkor többet tanultam Tőle, mint egy egyetemi kurzuson. Azt hiszem, közös kedvencünk – Mozart A-dúr zongoraversenye – volt számomra a legnagyobb élmény, ezért is játszottam most március 7-én a MÜPÁ-ban, a Concertóval – sajnos már csak az emlékére.
Rémes már csak múlt időben beszélni Róla!
Mióta meghalt, nem is tudok leülni úgy a zongorához, hogy ne gondoljak Rá.

– A Beethoven Budán 2017 fesztiválon ezúttal két népszerű szonáta, a Holdfény és a Vihar hangzik el, majd Liszt műveket játszik. A zongoraművész számára könnyebbséget vagy inkább nehézséget jelent örökzöldeket előadni?
– Számomra minden mű megtanulása nehézségek be ütközik, mivel én nem tudom elővenni a kottát, és lazán lejátszani a darabot. Amíg az enyém lesz egy mű, hangról hangra fejben újrakomponálva és rögzítve, az az igazi küzdelem. Így aztán nem olyan szempontok alapján válogatok, hogy örökzöld-e vagy sem, hanem ami megtetszik, amit megszeretek, azt tanulom meg. Ezek a művek mind a kedvenceim.

– A hangverseny második részében a Vándor-évek sorozatból választott három állomást és elhangzik a Mephisto keringő is. Beethoven és Liszt milyen személyes és milyen zenei kapcsolatban álltak egymással?
– Mivel szeretek gyerekeknek is koncertezni, ami óhatatlanul megköveteli, hogy meséljek is nekik, sok-sok olyan információt is össze kellett gyűjtenem, ami érdekes, és sokszor nincs is hiteles, bebizonyított alapja. Ilyenekben bővelkedik a zeneirodalom Beethoven és Liszt esetében is. Van egy nagyon kedves történet, igaz, vagy sem nem tudni, bár állítólag Liszt is mesélte egyik tanítványának. Amikor Beethoven meg hallotta Lisztet zongorázni, homlokon csókolta és azt mondta neki, hogy még sok örömöt szerez majd az embereknek. Szép történet, akár igaz is lehet! S még van egy másik személyes zenei kapcsolat, hogy Beethoven Czernyt tanította, Czerny pedig a kis Lisztet.

Várnegyed – 2017. 04. 06. (1,5. oldal)
Május? Beethoven!

Vannak zeneszerzők, akik rengeteget utaztak – mint Mozart, vagy Liszt –, de Beethoven nem tartozott közéjük. Bonnban született, majd huszonegy évesen Bécsbe költözött, hogy Haydntól tanuljon, és Waldstein gróf elhíresült szavaival „átvegye Mozart lelkét Haydn kezéből”. Haláláig ritkán és csak rövid időre hagyta el a császárvárost. Nem járt a korszak európai nagyvárosaiban, Itáliában, Párizsban, vagy Londonban, de még a német Berlinben sem.

1800. május 7-én azonban – egy hónappal első szimfóniájának bécsi bemutatóját követően – Ludwig von Beethoven Budán, a Várszínházban adott kamarahangversenyt. Ezért döntött úgy a Budavári Önkormányzat a fellépés 200. évfordulóján, hogy helyreállítja a háborúban elpusztult emléktáblát a Várszínház falán és minden évben emlékhangversennyel idézi fel Beethoven géniuszának emlékét. A koncert mára rangos komolyzenei fesztivállá nőtte ki magát. Idén május 3-7. között hét különleges koncerttel várják az érdeklődőket a Budai Várban.
Május 3-án, a Nyitóhangversenyen az önkormányzat által kiírt kadenciaverseny győztese mutatkozik be, a koncert második részében egy teljes egészében ritkán hallott művet ad elő a Dohnányi Zenekar és a Purcell Kórus Hollerung Gábor vezényletével. Brunszwick Ferenc gróf közbenjárására Beethoven a Pesti Német Színház megnyitójára (1812) megzenésítette a híres színházi költő Kotzebue magyar vonatkozású művét, az István királyt.

Május 4-én Érdi Tamás zongoraművész, május 5-én pedig Kelemen Barnabás, Maxim Rysanov és Kokas Dóra vonóstriója lép színpadra.
Ugyancsak május 5-én a Juhász Gábor Trió elő adását hallgathatják meg. Május 6-án Kolonits Klára és Ránki Fülöp dalestje, illetve Orfeo Zenekar koncertje várja az érdeklődőket.

Május 7-én, a zárókoncerten Beethoven IX. szimfóniájának két orgonás átiratát mutatja be Fassang László és Szabó Balázs, közreműködik a Nemzeti Énekkar.(Részletek és műsor az 5. oldalon)

Bach és Beethoven családias hangulatban
Kelemen Barnabás Kossuth és Liszt-díjas zenész korosztályának egyik legkiemelkedőbb, legsokoldalúbb művésze. Hegedű és brácsa művész, elhivatott kamarazenész, karmester, a Zeneakadémia docense. Május 5-én, a Beethoven Budán fesztivál keretében, a Hillebrand-teremben (korábban az MTA díszterme) Maxim Rysanovval és Kokas Dórával ad közös hangversenyt. Az esten Beethoven: G-dúr triója és Esz-dúr duettje előtt, Johann Sebastian Bach: Goldberg-variációk című műve hangzik el.

– Beethoven és Bach? Miért éppen Bachot választották?
– Talán kissé különösen hangzik a válasz. A Fesztiválakadémia művészeti vezetőiként Kokas Katalinnal, a feleségemmel régóta megérezzük, hogy a művészek személyisége, lelke miként rezeg.
Különösen igaz ez egy családi koncert esetében.
Kokas Dórával, a sógornőmmel és párjával, Maxszal, szívünkhöz közeli műsort állítottunk össze.
Bach Goldberg-variációk című mű vét nagyon szeretjük, ugyanakkor erős a párhuzam Beethoven és Bach között. Beethoven több módon is továbbszövi a Bach által megkezdett szálakat.

– A vonósnégyes formációt sokan ismerik és kedvelik, hangversenyükön azonban ezúttal vonóstriókat hallhat a közönség. Hangzásban mi a különbség?
– A trió nem más, mint hiányos vonósnégyes. A hangzása sokkal keményebb, hiszen pótolnia kell a negyedik hangszert. Szeretjük e műfajt, bár rendkívül kényes. A legismertebb vonóstrió talán Mozart Esz-dúr Divertimentója, de más szerzők, mások mellett Dohnányi Ernő és Weiner Leó is komponáltak vonóstriót – ez utóbbi előadásával díjat is nyertünk.

– A családtagokból álló zenekar tagjai vajon otthon, az ebédlőasztalnál is muzsikáról beszélgetnek?
– A közös munka számunkra élvezetes játék.
Bevallom, ritkán tartunk nagy családi ebédeket, bár most, a koncert előtt azért előfordul. Ne higgyék azonban, hogy ilyenkor a fellépésekről esik szó, inkább a rokonság, a család, a gyerekek és a kutyák adják a témát. Április végére várjuk a harmadik gyermekünket, de elképzelhető, hogy – akár az első kettő –, ő is hamarabb érkezik.
Emellett azért szóba kerül a júniusban megrendezendő Fesztiválakadémia, ahol többek között Max és Dóra adnak kamarahangversenyt, illetve egy másik programban amatőr zenészek – köztük idősebb orvosok, jogászok – lesznek néhány napra az akadémia hallgatói, és fiatal világsztár muzsikusok tartanak számukra kurzust.

– Milyen személyes élmények fűzik a Várhoz?
– A Budai Várhoz lelki kapcsolat köt; valahányszor arra járok, különleges érzés tölt el. Itt próbáltam Kocsis Zoltánnal, valamint a Nemzeti Filharmonikusokkal és rendszeresen megfordultam a Zenetudományi Intézetben. A kis utcák, sikátorok hangulata rendkívül megkapó és történelem sugárzik a falakból. A gyerekeinkkel is szívesen sétálunk odafönt.