Koncertek

Budavári Beethoven Zeneszerzőverseny gálakoncert és díjátadó<br>Gala Concert And Award Ceremony of the 2nd Beethoven Composers’ Competition” />
                                    </div>
                <h2 class=Budavári Beethoven Zeneszerzőverseny gálakoncert és díjátadó
Gala Concert And Award Ceremony of the 2nd Beethoven Composers’ Competition

2019. május 2.

19:30




Beethoven „Tavaszi” szonátáját és a díjazott műveket előadják: Balog József (zongora) és Rácz József (hegedű)

Jegyek

Beethoven’s “Spring” Sonata and the awarded pieces are presented by: József Balog (piano) and József Rácz (violin)

Tickets





Ismét zeneszerzőversenyt hirdetett a Beethoven Budán Fesztivál, melyre ezúttal Beethoven „Tavaszi” szonátájának egy felismerhető motívumára épülő kompozíciókkal pályázhattak a vállalkozó szelleműek. A 6000 euró összdíjazású versenyre olyan korábban nem előadott, önálló zeneműveket vártak, melyek 7–12 perc hosszúságúak és megszólaltathatók a kiírásban meghatározott hegedű-zongora apparátuson. A verseny további feltételei közé tartozott, hogy a benyújtott művekben a hangszerek csak akusztikusan – elektronika használata nélkül – szerepeletnek. A zeneszerzőverseny díjátadó gálakoncertjén igazi premiereknek lehetünk tanúi: Balog József és Rácz József a „Tavaszi” szonáta mellett a verseny legkiemelkedőbb alkotásait, azaz a három díjazott művet is bemutatja. A zsűri tagjai, akik a pályaműveket elbírálták, a magyar zenei élet különböző szegmenseinek legkiválóbb képviselői: Maros Miklós, zeneszerző, a zsűri elnöke; Fekete Gyula, zeneszerző, egyetemi tanár; Kovács Sándor, zenetörténész, zenekritikus; Mácsai János, zenetörténész, zenekritikus; és Tornyai Péter, zeneszerző, kamarazenész.

A Beethoven legnépszerűbb hegedű-zongora szonátájaként számontartott „Tavaszi” szonátában rengeteg olyan téma, motívum vagy zeneszerzői eszköz található, amely egy kortárs kompozíciónak is ihlető forrása lehet. A zenetörténet összefüggéseinek rendkívül komplex hálózata tárulhat fel előttünk, ha vizsgálni kezdjük azokat a más művekre való utalásokat, melyeket a komponisták szándékosan építettek be egy-egy darabjukba. Sokáig minden zeneszerző számára természetes volt, hogy komponálás során saját magától éppúgy kölcsönzött anyagokat, mint másoktól. Csak a 19. században, az eredetiség kultuszának előtérbe kerülésével vált egyre fontosabbá, hogy a művészek minél egyénibb, a látványos külső hatásokat minél inkább mellőző kompozíciókat alkossanak. A reminiszcencia-vadászat például kedvelt sportnak számított a 19. század hangversenytermeiben: laikusok és szakmabeliek egyaránt versenybe szálltak, hogy észrevegyenek és „leleplezzenek” a bemutatott művekben egy-egy korábbról ismert dallamot vagy fordulatot.

A zeneszerzők ugyanakkor mindig is nagyon kreatívak voltak, ha szerettek volna beépíteni egy darabjukba egy már létező műre való szándékos utalást, azaz allúziót. A hangmagasságbeli vagy ritmikai egyezéseken túl a két mű közötti hasonlóság eszköze egy hangszerelésbeli ötlet, egy harmóniai vagy dinamikai fordulat ugyanúgy lehet, mint egy formai, műfaji vagy akár egy szövegrészlethez kötődő egyezés. A 19. század egyik kedvenc allúzió-témája volt az előző évi Beethoven Budán Zeneszerzőverseny középpontjába állított dalciklus, A távoli kedveshez, mely különböző elemeiben több jelentős komponista, köztük Brahms és Schumann, és nem utolsó sorban a tavalyi győztesek műveiben is tovább él.

Sok példa van rá, hogy egy zeneszerző szándékosan, akár programszerűen felfedi darabjaiban a más művekre vagy szerzőkre való utalásokat. Előfordul, hogy ezekről a kapcsolódásokról csak szűkebb szakmai vagy baráti körökben beszél, de az sem ritka, hogy teljességgel elrejti őket a külvilág előtt, vagy akár maga is csak később ébred rá egy-egy kevésbé tudatos hasonlóságra. Az idei Beethoven Budán Zeneszerzőverseny nyertes kompozíció nem titkolhatják, hogy Beethoven „Tavaszi” szonátájának legalább egy motívuma ott rejtőzik bennük valamilyen formában. A díjátadó gálakoncerten már nemcsak a zsűri, de a közönség feladata is, hogy felfedezze ezeket a kapcsolódásokat.

The Beethoven in Buda Festival announced a Composers’ Competition again, where this time imaginative composers could compete with any composition built on a recognizable motif from Beethoven’s „Spring” Sonata. The Composers’ Competition with a 6,000 EUR total prize pot was expecting never before performed individual music compositions that are 7-12 minutes long, and can be played on the piano-violin apparatus specified in the contest announcement. At the Gala Concert and Award Ceremony of the Composers’ Competition, we will witness real debuts: in addition to the „Spring” Sonata, József Balog and József Rácz will perform the most outstanding pieces of the competition, meaning three awarded compositions. The members of the panel of judges evaluating the competition pieces are the most excellent representatives of various segments of Hungarian musical life: Miklós Maros, composer, the chairman of the panel; Gyula Fekete, composer and university professor; Sándor Kovács, music historian and music critic; János Mácsai, music historian and music critic; as well as Péter Tornyai, composer and chamber musician.

Helyszín

Zenetudományi Intézet, Táncsics Mihály u. 7.
Budapest, 1014