Koncertek

Fiatalok Beethovenről | Persányi Zsófia és Gaál Eszter koncertje<br>New Ways to Beethoven | Chamber concert of Zsófia Persányi and Eszter Gaál” />
                                    </div>
                <h2 class=Fiatalok Beethovenről | Persányi Zsófia és Gaál Eszter koncertje
New Ways to Beethoven | Chamber concert of Zsófia Persányi and Eszter Gaál

2019. május 4.

16:00





Persányi Zsófia (zongora) és Gaál Eszter (hegedű) kamarakoncertje

Asz-dúr szonáta op. 26
F-dúr (Tavaszi) szonáta op. 24

INGYENES


Beethoven: Piano Sonata in A flat major, Op. 26
Beethoven: Violin Sonata in F major, Op. 24 (Spring Sonata)


FREE ENTRANCE





„Sonata quasi una fantasia”. Bár Beethoven a jelzőt az op. 27-es sorozat két zongoraszonátájára vonatkoztatta, a szabadság és a fantázia ugyanúgy lételeme a velük egy időben megjelent op. 26-os Asz-dúr szonátának. Az 1800 és 1801 komponált darab egyik tétele sem követi a hagyományos szonátaformát, maga a mű inkább négy különböző hangulatú karakterdarab sorozataként alkot egységet. Az Asz-dúr rendkívül karakteres hangnem volt Beethoven számára, s ez rögtön érezhető a szonáta első tételében is, amely Carl Czernyt idézve „nemes, szinte vallásos karakterével” hívja fel magára a figyelmet. A humoros scherzo részt lírai trió szakasszal szembeállító második tétel a darabbal közel egyidőben keletkezett 1. szimfónia Menüettjére emlékeztet.

A harmadik tétel Beethoventől is szokatlan módon egy gyászinduló: „Marcia funebra sulla morte d’un eroe”, azaz „gyászinduló egy hős halálára”. Chopin számára különösen fontos volt ez a tétel, mely inspirációt jelenthetett b-moll szonátája gyászindulójához is. Bár koncertjein Chopin ritkán játszotta Beethoven műveit, az Asz-dúr szonátát gyakran műsorra tűzte. Chopin érzelmes, olykor szentimentális gyászindulójával szemben Beethovené valamivel távolságtartóbb, mégis lenyűgözően erőteljes zene – sokan a nem sokkal később született Eroica-szimfónia lassú tételével is több hasonlóságot felfedeznek benne. A sötétebb hangulatú tételt követően a szonátát élénk, élettel teli Allegro zárja; a zene hirtelen, minden különösebb előkészítés nélkül ér véget.

Bár az F-dúr hegedű-zongora szonáta „Tavaszi” jelzője nem Beethoventől származik, mégis kiválóan illik a darab derűjéhez, melegségéhez. Líraiságának és szuggesztivitásának köszönhetően a zenészek és talán a közönség körében is ez Beethoven legnépszerűbb hegedűre és zongorára írott kompozíciója. 1801-ben, a szonáta komponálásának idején a szerző még szorosan kötődött a klasszikus stílushoz, erről árulkodnak az elegáns, könnyed témák, az áttetszős struktúrák és a kíséret megszokott motívumai, melyek átszövik a művet. Ezzel egyidőben azonban a klasszikus keretek közül való kitörési vágy is ugyanúgy jelen van a szonátában, mely a választott stílusán belül épp olyan erővel és szabadsággal szólal meg, mint Beethoven nagyobb lélegzetvételű, drámaibb művei.

A „Tavaszi” szonáta Beethoven egyik legmegragadóbb dallamával kezdődik, majd második tételének finomságával Schubert kifejező hangját előlegzi meg. Akár egy kottaoldalon is elfér, és ezzel méltán versenybe szállhat a „Beethoven legrövidebb szonátatétele” címért a darab Scherzója, mely egyetlen egyszerű, de frappáns ritmikai ötletből építkezik. A finálé dallamos rondótémájával különböző hangulatú epizódok váltakoznak, majd rövid kódával zárul a mű, mely a darab örömteli hangját erősíti. A „Tavaszi” szonáta dedikáltja, Moritz von Fries gróf Beethoven mellett Haydn és Schubert támogatójaként is fontos szereplője volt a zeneéletnek. Beethoven 1801-ben C-dúr vonósötösét, 4. hegedűszonátáját, majd néhány évvel később 7. szimfóniáját is neki dedikálta.

„Sonata quasi una fantasia”. Even though Beethoven associated the attributive with the two Piano Sonatas of the Op. 27 series, liberty and fantasy are equally the medium of Piano Sonata in A flat major, Op. 26 that debuted at the same time with them. The piece was particularly important to Chopin, who rarely played Beethoven’s works at his concerts but regularly performed this sonata.

The name “Spring” associated with Violin Sonata in F major, Op. 24 didn’t originate from Beethoven, it still excellently fits the joyfulness and warmth of the piece. Thanks to its lyrical and suggestive characteristics, this is Beethoven’s most popular composition for violin and piano among musicians and perhaps audiences. The “Spring” Sonata begins with one of Beethoven’s most captivating melodies, then with its finesse the second movement predicts Schubert’s expressivity. It can fit on a single page musical score, and with this the Scherzo of the piece can deservedly compete for the title of „Beethoven’s shortest sonata movement”, which builds on a single but catchy rhythm.



Helyszín

Városháza, Kapisztrán tér 1.
Budapest, 1014