Koncertek

Budai Zeneszalon (BETELT)<br>Buda Music Saloon (SOLD OUT)” />
                                    </div>
                <h2 class=Budai Zeneszalon (BETELT)
Buda Music Saloon (SOLD OUT)

2019. május 7.

17:00





Szilasi Alex – zongoraművész
műsorvezető: Kovács Sándor – zenetörténész

BETELT


Beethoven and improvisation
Presenter: Sándor Kovács


SOLD OUT





„Beethoven improvizációival a legelőnyösebben mutatkozott be: kivételes, amilyen könnyeden, mégis szilárdan követték egymást a gondolatai. Beethoven nemcsak a pillanat hevében variálja a neki szánt témákat (amivel sok virtuóz egy vagyont keres…), hanem valóban fejleszti is őket. Mozart halála óta – aki ebben a tekintetben non plus ultra – senkinek a játékában nem lelhettük ekkora örömünket, mint Beethovenében.” 1792-ben Johann Schenk jelentette meg az Allgemeine musikalische Zeitung hasábjain az idézett sorokat. Schenké mellett több rajongó hangvételű kritika is fennmaradt Beethoven rögtönzéseiről, melyek arról számolnak be, hogy a komponista a legkisebb zenei motívumból is képes volt megdöbbentően színes és élénk zenei párbeszédet teremteni.

A korabeli írásos beszámolóknál azonban izgalmasabban mesélnek Beethoven improvizációiról maguk a szerző művei, melyek olykor egy-egy rögtönzés lenyomataként kerültek papírra. Variációi és variációs tételei mellett rengeteget elárulnak a zeneszerző improvizációs gondolkodásmódjáról zongoraversenyeinek leírt kadenciái, melyek spontán és fantáziadús módon hagyják a zongora szólam (és rajta keresztül a zongorista) egyéniségét kibontakozni. Beethoven gyakran csempészett a rögtönzés hatását keltő elemeket szigorúbban strukturált műveibe is, például az op. 27-es zongoraszonátáiba, melyeket sonata quasi una fantasia felirattal látott el.

Egyik tanítványa, Ferdinand Ries feljegyzései alapján közös turnéikon Beethoven inkább csak vezényelni és improvizálni szeretett, miközben zongoraversenyeinek és kész műveinek bemutatását Riesre bízta. Fontos azonban tudatosítanunk, hogy – ahogyan a korban ez természetes volt – Beethoven improvizációi is meghatározott keretek között és szabályok mentén születtek. Véletlenszerűen egymás mellé helyezett zenei szakaszok helyett sokkal inkább rögtönzött, mégis teljes értékű zeneműveket hozott így létre, melyek gyakran kész darabokként is tovább éltek. Az improvizáció és a zeneszerzés kapcsolódásai megjelennek Czerny 1854-es Anekdoten und Notizen über Beethoven című írásában is, melyben Beethoven több kész művét is az improvizáció példájaként említi. Talán Czerny csak a korabeli olvasók számára keresett ismerős párhuzamokat, példái mégis azt bizonyítják, hogy az improvizáció mint gondolkodás- és működésmód olyan nagy Beethoven-műveket is áthat, mint a Karfantázia vagy a 9. szimfónia.

De hogyan komponált Beethoven, és milyen hatással lehettek improvizációi egy-egy konkrét mű születésére? Hogyan befolyásolhatta a hangszerek technikai adottsága a rögtönzési szokásokat? Mi különböztethette meg Beethoven improvizációit azoknak a kortársaknak a rögtönzéseitől, akikre ma már inkább csak anekdotákon, nem műveiken keresztül emlékszünk? Hogyan volt képes Beethoven egyetlen egyszerű dallamból vagy témából kiindulva nagy formákat építeni? Hasonló kérdéseket jár körül a Budai Zeneszalon Beethoven és a rögtönzés témájának dedikált előadása, melyen biztosak lehetünk benne, hogy improvizatív elemekből sem lesz hiány.

The surviving enthusiastic critiques about Beethoven’s improvisations all describe that the composer could create a stunningly vivid and diverse musical dialogue based on the tiniest motif. However, the composer’s works themselves provide a more exciting tale of Beethoven’s improvisations than all contemporary written accounts, because from time to time they were written based on impressions of improvisations. But how did Beethoven compose, and what kind of influence did his improvisations have on the birth of specific pieces? How did the technical features of instruments affect improvisation habits? How were Beethoven’s improvisations different from the improvisations other contemporaries, whom we only remember today in the form of anecdotes rather than their music pieces? How could Beethoven build great structures based on one simple melody or theme? The Buda Music Saloon’s performance dedicated to the topic of Beethoven and improvisation explores similar questions, where we are certain that we will hear plenty of improvisational elements. 

Helyszín

Zenetudományi Intézet, Táncsics Mihály u. 7.
Budapest, 1014