Még lehet nevezni a zeneszerzőversenyre | Újdonságok a Beethoven Budán fesztiválon

Még lehet nevezni a zeneszerzőversenyre
Újdonságok a Beethoven Budán fesztiválon

A zenebarátok jól emlékeznek arra, hogy Beethoven budavári hangversenyének kétszázadik évfordulóján, 2000-ben egyetlen emlékkoncerttel kezdődött a helyiek tisztelgése a klasszikus zene mestere előtt. A Beethoven Budán fesztivál az azóta eltelt évek során egyhetes rendezvénysorozattá bővült és önálló márkanévvé vált. Mácsai János zenetörténészt, a zeneszerzőverseny zsűritagját arról kérdeztük, hogy az idei esemény milyen újdonságokat kínál.

– Az érdeklődők számára az elmúlt évek fesztiváljai mindig tartogattak újdonságokat, ezúttal két új kezdeményezésről számolhatok be. Az egyik a házi koncertek régi hagyományát kívánja feleleveníteni. Beethoven idejében alapvető zenélési formának számított, hogy arisztokrata vagy polgár családok nagyobb termeiben muzsikáltak. A koncertélet akkoriban az úgynevezett akadémiákon zajlott. Tudomásunk van arról, hogy egy időben létezett ilyen összejövetel a Várban is, és a két világháború között városszerte népszerű volt. Később szinte teljesen eltűnt, és napjainkban csupán egy-két helyen működik. Véleményem szerint e hagyomány felelevenítése, támogatása dicséretes kezdeményezés. A szó szoros értelmében házi koncertekről van szó (a szalon szó is erre utal), amelyeken vállalkozó kedvű I. kerületi lakosok beengedik lakásukba az érdeklődőket és a meghívott zenészek élő koncertet adnak számukra. A különböző helyszíneken tizenöten, húszan, harmincan – vagy ahányan elférnek a nappaliban – hallgathatnak majd zongoramuzsikát vagy éppen vonósnégyest.

– Két újdonságot említett, mi a másik?

-A Beethoven Budán fesztivál rendezője, a Budavári Önkormányzat idén először írt ki pénzdíjas zeneszerzői pályázatot. Az előző két esztendőben hangszeres előadói pályázatokat hirdettek, kandenciák komponálására biztatva a fiatal muzsikusokat. Két éve az öt Beethoven-zongoraversenyből négyhez lehetett kadenciát írni, tavaly pedig az egyetlen hegedűverseny tételeire vártak kadenciákat. A kadencia előadói hagyomány, amely a legvirtuózabbak improvizációiról szól. A pályázat feltétele volt, hogy a nyerteseknek az ünnepi koncerten el kellett játszaniuk az adott tételt, és ez nem kis feladat. Az első évben a Budafoki Dohnányi Zenekar kíséretében, Hollerung Gábor vezényletével Szűcs Apor zongorán, tavaly Záborszky Katarina hegedűn adta elő a maga által írt kadenciát. Az idei felhívás immár a zeneszerzőkhöz fordult.

– Hogyan kapcsolódik Beethovenhez a pályázat?

– A zsűri kiválasztotta Beethoven A távoli kedveshez című dalciklusát, amely kb. negyedóra hosszúságú mű. Hat, egymással összefüggő dalt tartalmaz, e dalok témájára, ötletére várják a variációkat. Ez a fajta zenei alkotás ugyancsak a beethoveni hagyományok közé tartozik, hiszen akkoriban divat volt, hogy a zeneszerzők valamilyen vokális vagy operai témára variációkat írtak. Beethoven Mozart és más korabeli szerzők műveire komponált variációkat.

A pályázatban ezúttal nincs korhatár, profik és amatőrök egyaránt indulhatnak. Az apparátus maximum három vonós hangszer és egy zongora; ezen belül kötetlen az összeállítás, de legalább két hangszernek szerepelnie kell. Egyedül az elektronikus hangszereket zártuk ki, mert alkalmazásuk olyan tágra nyitná a kapukat, hogy elbírálhatatlanná válna a pályázat. Az időtartam az 7-12 percben korlátozott. A mű hosszúságát azért írta elő zsűri, hogy a gálakoncerten legalább az első három helyezett alkotását meghallgathassa a közönség.

A laza keretek miatt a zeneszerzőverseny az előadók, a zeneszerzők és a zsűri számára egyaránt jelentős kihívás. Alkotói részről nem könnyű megoldani, hogy a pályázatra Beethoven szellemében komponáljon, de mégse stílusgyakorlatot írjon az illető. Érdekes lesz meghallgatni a zsűrinek azokat a szerzeményeket, amelyeknek sikerül felvillantaniuk a régifajta gondolkodást. A mai zenei gondolkodás sok szempontból ugyanis nem összeegyeztethető a beethoveni tonális világgal, reméljük azonban, hogy lesz, aki ezt remekül megoldja és képzettársításként, teljesen szabad módon veti föl a gondolatait. A zsűri abban reménykedik, hogy talán születik egy ma érvényes kortárs kompozíció. Március 14. a beadási határidő, a zsűri azt követően hozza meg döntését. A döntés természetesen szubjektív, ezért szerintem nagyon nehéz dolgunk lesz. Több vita várható, mint az elmúlt években, hiszen  valamennyien csupán a saját véleményünkre, ízlésünkre hagyatkozunk. A pályázatok elbírálásánál léteznek olyan nehezen megfogalmazható, de mégis egységes kritériumok, mint a szakmai tudás vagy a minőség és azt is jól lehet érezni, ha valaki valamilyen régebbi darabjával próbálkozik, kicsit blöfföl. Ezeket rutinnal ki tudjuk szűrni.

Az előadóművészeknek alig egy hónapjuk lesz a próbákra a május 2-i díjátadó koncertig, ahol a zenészek duóban, trióban vagy esetleg kvartettben játsszák el a nyertes műveket. A hangversenyen Balog József zongoraművész is közreműködik.

-A korhű Graf zongorán játszik majd a művész?

-A hangszert nem határoztuk meg előre, hiszen nem tudjuk, hogy milyen stílusú mű nyeri a versenyt.  Ha kortárs jellegű mű születik, akkor modern zongorát választunk, de ha a hangzásvilágába inkább a régi hangszer illik, akkor amellett döntünk. Egyébként a Graf zongorát mindenképp hallani fogja majd a közönség, hiszen a fesztivál több koncertjén is szerepelni fog.

– Az idei fesztivál két koncertjén is fiatal előadóművészek mutatkoznak be Új utak Beethovenhez 1., illetve 2. címmel. Az idén ezt miért tartották kiemelten fontosnak?

– Egy-egy tehetséges szólista korábban is lehetőséget kapott a bemutatkozásra, közöttük annak idején Balázs János, Balog József – akik azóta neves művészek –, vagy később Ránki Fülöp és Berecz Misi, akik még mindig tanulmányaikat végzik. Mostanában is feltűnt egy nagyon-nagyon tehetséges fiatal generáció, akik jelenleg még mindannyian a Zeneakadémiára járnak, és a Beethoven Budán szervezői szeretnék őket támogatni. Alkalmat kínálunk a bemutatkozásra, mert számukra a legfontosabb, hogy közönség előtt játszhassanak. A közönség számára is igazi meglepetést és felfedezési lehetőséget jelentenek.

-Közel húsz évvel a kezdetek után, lát-e még növekedési-fejlődési lehetőséget a fesztiválban?

-A Beethoven Budán fesztivált ma már nagyon sokan ismerik, a zenei programokba bevett, minőségi kis fesztiválok közé tartozik. Minden fesztiválban megvan a fejlődési lehetőség, de nagyon kell vigyázni, hogy ne nőjön túl a saját keretein. Limitált helyen szerveződő, kisebb fesztiválok esetében gyakran előfordul, hogy túl sikeresek, ezért elkezdenek bővülni. A bővülés azonban egy idő után túl szerteágazó lesz és a mennyiség a minőség rovására megy. Erre nagyon kell vigyázni. Lassan-lassan elérkezik az a pillanat, amikor a Beethoven Budán fesztivál megtalálja a saját akciórádiuszát. A minőségben azonban nincsenek korlátai, továbbra is nyitva állnak a lehetőségek, hogy igazán jó koncertek szülessenek és a legjobb előadók lépjenek itt fel.