Újra kadenciaverseny Budaváron

Várnegyed – 2017. 02. 09. (6. oldal)
Újra kadenciaverseny Budaváron

„A kadencia nem más, mint tisztelgés a szerző előtt”
Rojkó A.

Idén immár másod ízben hirdet kadenciaversenyt a Budavári Önkormányzat. Ezúttal ifjú hegedűművészek jelentkezését várják, akik Beethoven D dúr hegedűversenyének három tételéhez nyújthatnak be zenei szóló-variációkat. A pályázat kapcsán a tavalyi győztessel, Szüts Aporral, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongoraszakának végzős hallgatójával beszélgettünk.

Milyen szakmai visszajelzéseket kapott az elmúlt évben elért sikere után?
A győzelmet a pályám fontos államosának tekintem. Tavaly májusban a Beethoven Budán fesztivál gálakoncertjén mutatkoztam be az érdeklődő szakemberek és a közönség előtt. Azóta gyakran emlegetik velem kapcsolatban a kadenciaversenyt, amely az önéletrajzomban is kiemelt helyet foglal el. Különleges élményt jelentett számomra, hogy a Budafoki Dohnányi Zenekarral és Hollerung Gáborral dolgozhattam. Emellett pontos képet kaptam arról is, hogy muzsikusként milyen mélységben kell ismernem a hangszeremet.

A verseny óta milyen irányban haladt a zenei pályája?
A kadenciaverseny óta zeneszerzőként, hang szeres szólistaként több versenyen is részt vettem és volt alkalmam vezényelni is. Bemutatkoztam a Pécsi Vonósokkal és a Hegyvidéki Solti György Zenekarral. Saját átiratokat, hangszereléseket készítettem – ez utóbbiakat olyan művekből, amelyek eredetileg csak zongorán szólaltak meg.
Februárban a Virtuózokkal adunk koncertet Tapolcán, március 1-jén pedig New Yorkban, a Carnegie Hallban, egy magyar zenei program keretében lépek színpadra. A műsorban a Groteszk tangó című darabom is elhangzik. A vonós zenekarra és két szólóra írt mű mozgalmas, izgalmas és könnyen befogad ható tangóparódia. Vissza térve Magyar országra, áprilisban két alkalommal adjuk elő Pergolesi Stabat Materét.

Mit jelent önnek, amikor egy kórus vagy zenekar élén vezényelhet? Tanult ilyesmit a Zeneakadémián?
Egy nagyon jó barátom, dr. Balás István, az Fóti Evangélikus Kántorképző Karnagya tanított engem. Zongora szakosként azonban nem volt benne részem, pedig mindig is szerettem vezényelni. Alkalmam nyílt karnagyként is kipróbálni magam és megtapasztaltam, hogy a kórussal együtt kell lélegezni. A karmesterség számomra a zenei teljességet jelenti. A zongoristáknak is kiemelten fontos, hogy saját darabjukat képesek legyenek levezényelni. Egyetemi professzorom, Baranyay László szerint „a zongora nem más, mint egy kis zenekar, amelyre úgy kell tekinteni, mint a hangszerek összességére”. A karmesternek nem a kreativitás a legfontosabb jellemvonása, hiszen a zeneiség az irányító készséggel együtt mozog. Sokkal fontosabb, hogy képes legyen hallani a zene pulzálását.

Milyen tanácsot adna a Beethoven kadencia verseny idei pályázóinak?
Egy muzsikus akkor válik érdekessé, ha megmutatja magát. A kadencia valójában az előadó véleménye a darabról, ihletettsége pedig nem más, mint tisztelgés a szerző előtt. A hegedűsök számára a megadott mű rendkívül összetett feladatot jelent, bevallom, ezért is vagyok kíváncsi a májusi bemutató koncertre. A D-dúr hegedűversenyt korábban számos felülmúlhatatlan előadóval hallottuk már. E versenynek az önálló stílus és az előadó személyisége ad értelmet. A virtuóz szóló napjainkban nem tartozik a divatos műfajok közé, lehet, hogy többek számára ez lesz az első alkalom a próbálkozásra. Arra buzdítom a jelentkezőket, hogy ne féljenek, mert minden kiben benne van a saját variációra való képesség. Engem személyesen is nagyon érdekel, hogy milyen produkciók születnek, ezért biztosan ott leszek a hangversenyen.