Ünnepi hangverseny a Karmelita templomtérben

Május 7-én koraeste, két évtizedes hagyomány szerint az egykori Várszínház – Karmelita kolostor előtt tartott megemlékezést a budavári zenekedvelő közönség. Az épület homlokzatán elhelyezett emléktábla előtt az önkormányzat nevében Nagy Gábor Tamás polgármester mondott köszöntőt.

Felidézte a 219 évvel ezelőtti eseményt, amikor József nádor meghívására Beethoven Budára érkezett és május 7-én este zenésztársaival hangversenyt adott a Várszínházban. A látogatás emlékére a főváros közönsége 1928. október 27-én – Beethoven halálának századik évfordulóján – emléktáblát helyezett el, amelyet az avatóünnepségen Liber Endre tanácsnok avatott fel. – Az elődök jelet hagytak az épületen, de ez a jel – az eredeti tábla – a második világháború során elpusztult. A Budavári Önkormányzat 2000 májusában, a zeneszerző-zongoraművész látogatásának kétszázadik évfordulóján újra elkészíttette és felavatta a táblát, és ünnepi hangversennyel emlékezett az egykori eseményre. Az évről évre ismétlődő emlékhangversenyek 2010-ben óta nőttek fesztivállá. Ma ezzel a zenei rendezvénysorozattal rajta vagyunk Európa kulturális térképén – mondta Nagy Gábor Tamás.

A megemlékezés szónoka ezt követően az épület történetéről szólt, felidézve, hogy az egykori karmelita kolostort és templomot – II. József szerzetesrendeket feloszlató rendelete után –Kempelen Farkas alakította színházzá. E falak között rendezték az első magyar nyelvű színi előadást. A közelmúltban befejeződött felújítás során az eredeti templomteret állították helyre, amelyben az ünnepi Beethoven hangverseny a legelső rendezvény – hangsúlyozta a polgármester.

Beszédében kitért arra is, hogy az önkormányzat számára miért jelent kiemelten fontos eseményt a fesztivál megrendezése. Az itt élők nem csupán arra emlékeznek, hogy Beethoven itt járt, itt sétált ő is a Budai Várban, a Színház utcán. Beethoven személyisége és zenei jelentősége is figyelemre méltó. 1800-ban, az akkor 30 éves fiatalembert Budán megelőzte a híre. Nem sokkal korábban mutatta be I. szimfóniáját. 1792-ben Waldtstein gróf támogatásával utazhatott Bécsbe, hogy Haydnnál tanulhasson „és átvegye Mozart zenei örökségét”. Nem sokkal budai látogatását követően felismerte végzetes betegségét. 1802-ben Heiligenstadtba ment, hogy orvosai tanácsára a természet gyógyító erejére bízza magát. Ekkor írta meg végrendeletét, amelyből kiderül, hogy az öngyilkosság gondolata is foglalkoztatta.

– Beethoven munkásságával valami lezárul, és új korszak kezdődik. Művei hallatán katarzist és megtisztulást élhetünk át – mondta az ünnepség szónoka, majd a zeneszerző műveinek sokszínűségéről beszélt. – Beethoven mindig más arcát mutatja meg, eleven, lüktető életmű az övé. A fesztivál története során művei megszólaltak régizenei előadásmódban, korhű hangszereken, dzsessz feldolgozások formájában, házi muzsikálások során, az idén a szalonszimfóniák, az improvizáció és pophangzás jelentette az újabb előadói lehetőségeket. A fesztiválra meghívott művészek gyakran mondják, hogy számukra is különleges alkalmat  jelent a budavári szereplés, ilyenkor mi hallgatók a boldog pillanatok haszonélvezői lehetünk.

Zárszavában a polgármester megköszönte valamennyi közreműködő munkáját és külön köszönetet mondott Beczner Barbarának, a fesztivál igazgatójának a maximális gondoskodásért, hogy a Mű és közönség a lehető legmagasabb színvonalon találkozhatott.

A megemlékezés végén Nagy Gábor Tamás a Budavári önkormányzat koszorúját elhelyezte Beethoven emléktáblájánál.

Az ünnepi hangversenyen Baráti Kristóf Kossuth-díjas hegedűművész és Berecz Mihály zongoraművész Beethoven Op 30-as sorozatának hegedű-zongora szonátáit játszotta.